Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mekkora a világ...; Nem vigasztal

2009.02.10

Mekkora a világ…

            

 

Mekkora a világ

ha a csekély medencét alig tölti ki hamvad

te hatalmas szenvedély, s ami melléje áll

az emlékek rengetege? Mekkora

amiről érted mondtam le volt

s mondok le, míg saját magam is

minként döglött pirókban a repülés - 

hamu leszek?

A szavak, a megőrizhetőek

amelyek fölébresztik emlékezetemet

mitől növelik

fekete kőszénben a kései délután fényét

a mindenséget

s ha vesztik

béna szárny a széllel röpülni kész tollpihét

idejét az égőpiros ragyogásnak

hogyan is vesztik el?

 

Hogy megnevezhessem magam

milyen néven mondalak el?

Ösvény vész el így gyaloglója nélkül

s az erdő rengetegében

hogy híján nincs többé megszólításom.

 

 

Nem vigasztal

            

 

Valljam be, úgy ért, mint a tőrdöfés

a hőst, a lefutó vércsík a comb belsejét:

hirtelennek mutatkozott, fájdalom nélkülinek még.

Az aljasság, suttogtam, megbocsáthatatlan

csapódtam faltól falig riadva, akár a denevérek.

Túl ezen, úgy tört rám, mint hiéna,

saját bűze etikájának foglyaként. A szeme,

a szeme sem ígért könyörületet. Holott

megbocsátottam néki, végtére

a koncra mozdul, a zúzott hús prédájára,

melynek kínja nekem jut s nem az övé.

Aki néma, az néma marad,

kinek szárny helyett szőr nőtt a vállán az

szőrrel csápol, el nem repül. Szagló éjszakája

éjszakámmá válik. A szemembe nem ül

szeme félkörívű holdja, se számban a szava,

a kezemben mégis ott hever a kézfogása, térdemben

a görcse, s a  rongycsomó a szívem helyén

az övé. Bevallom, tekintélyes, miként

ha hull a januári hó, bár nem látom szilárd hite fehérét.                        

Ha kong a kalmár harang, nem érte.

Ha a tőre lehull, a kövezeten koppan és

hegyén oldalra dől, véres, hiszen gyilkolt

végül, ha nem is engem. S nem vigasztal, hogy nem is őt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Versek

(Kovalcsek Ildikó , 2009.03.08 11:03)

Tisztelt Géczi Úr!

Tetszett mindkét verse a Nem vigasztal címűben az a megoldása amely egy Himnusz verselés ellen szóla a címe.